Én emlékszem, már játszottunk együtt mi
Nagyon régen és nagyon messze, messze.
Nem Anna voltál, nem is volt neved még
És akkor is a végén szomorúan
Elváltam tőled és e földre jöttem.
És gondolom, fogok még játszani
Aranyhajaddal, bársony vállaiddal,
De akkor is, a végtelen ködén át
Egy régi válás rémlik majd felém még,
Egy régi név, egy régi szomorúság
vasárnap, március 16, 2008
Juhász Gyula: Mindig velem
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
csodálatos lelked van,bárki vagy is.
minden mi csoda az itt van előttem ebben a blgban.
Erdély a hazád. ez biztos.
Megjegyzés küldése