vasárnap, március 16, 2008

Juhász Gyula: Mindig velem

Én emlékszem, már játszottunk együtt mi
Nagyon régen és nagyon messze, messze.
Nem Anna voltál, nem is volt neved még
És akkor is a végén szomorúan
Elváltam tőled és e földre jöttem.

És gondolom, fogok még játszani
Aranyhajaddal, bársony vállaiddal,
De akkor is, a végtelen ködén át
Egy régi válás rémlik majd felém még,
Egy régi név, egy régi szomorúság


3 megjegyzés:

Névtelen írta...

csodálatos lelked van,bárki vagy is.

Névtelen írta...

minden mi csoda az itt van előttem ebben a blgban.

Névtelen írta...

Erdély a hazád. ez biztos.