vasárnap, január 20, 2008

József Attila: A bőr alatt halovány árnyék

Egy átlátszó oroszlán él fekete falak között,
szívemben kivasalt ruhát hordok amikor megszólítlak
nem szabad hogy rád gondoljak munkám kell elvégeznem,
te táncolsz,
nincsen betevõ kenyerem és még sokáig fogok élni,
5 hete, hogy nem tudom mi van veled
az idõ elrohant vérvörös falábakon
az utak összebújnak a hó alatt,
nem tudom, hogy szerethet-e téged az ember?
néma négerek sakkoznak régen elcsendült szavaidért.


3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Teljesen véletlenül találtalak meg! Örülök neki! Persze voltak áruló jelek! :-)Nagyon szép ez a blog is!
Puszi!

Fehérholló írta...

Szia Tyria! Köszönöm. :-)))

Alex írta...

Huh... azt hiszem mindennapos vendéged leszek.
E-mailom: adstudio@enternet.hu

Üdv: Alex