Fehérholló

Végül...

2008-04-24T20:57:00.001+02:00

Fehérholló visszaszállt eredeti fészkébe, oda ahonnan érkezett.
Itt található.

Sárközi György: Virágok beszélgetése

2008-04-08T13:18:00.002+02:00

- Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús virág voltál,

Köszönöm, hogy nagy bolygásodban mégis-mégis hozzám hajoltál.
Ideges, keringő kacsokkal akkor futottál mellém éppen,
Mikor már-már alákonyultam sötét levelek hűvösében.

- Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús virág voltál,
Köszönöm, hogy nagy magányodban mégis-mégis hozzád karoltál.
Már-már sírósan becsukódó kelyhedet rámnyitottad önként,
S lelked lelkembe átejtetted, hogy ott forogjon csípős könnyként.

- Egymásmellet és egymás ellen nyílunk mi, nyugtalan virágok,
Kergetőzve s összeborulva, mint tengeren játszó sirályok,
Rázkódva forgó viharokban, bukdosva pergő jégesőkben,
idegenül tán mindörökké, de mindöröktől ismerősen.

- Egymás mellett és egymás ellen nyilunk mi, nyugtalan virágok,
Megtört gőgben összeakadva, mint száműzött, koldus királyok,
S úgy nézzük egymást szomorúan, kíváncsian s mindent tudóan,
Mint hulló csillagok figyelnek egymás útjára lefutóban.

A jel...

2008-04-05T21:08:00.001+02:00

Az Úr (…)nem mond ki semmit, Nem rejt el semmit, hanem jelez.
/Herakleitos/

Ossian : Többet ér mindennél

2008-04-05T19:57:00.005+02:00

Mindenek felett: a megélt éveket,

Emlékképeket;
a fájón szépeket nyújtom Neked.
Az öröm könnyeit, a bánat csendjeit,
A múló perceket;
mint sötét gyöngyöket nyújtom Neked.

Egy tiszta érintés,
Egy néma ölelés,
Néha többet ér...
A szótlan bölcsesség,
A ritka tisztesség,
Nékem többet ér... mindennél.

Egy jó szó aranyát, az Érzés zálogát,
Közös terveket;
ennyit adhatok kincsként Neked.

Egy érintés,
Egy ölelés,
Többet ér.
A bölcsesség,
A tisztesség,
Többet ér... mindennél.

Lelkem Oltárán Öröm-gyertya ég.
Néma zsoltárát csak mi halljuk rég.
Fáradt szívemnek, szíved menedék,
Ha kitaszít a Föld és lesújt rám az Ég.

Érintés,
Ölelés,
Többet ér.
A bölcsesség,
A tisztesség,
Többet ér... mindennél.

A zene ihlete Rain.bird oldaláról

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Ossian: Többet ér mindennél...

Kányádi Sándor: Mezítláb

2008-04-02T19:01:00.004+02:00

Lehúztuk a cipőt is,

úgy mentünk, kéz a kézben.
Ázott hajad esővíz-
illatát most is érzem.
Tapicskoltunk a sárban;
sikolyaidtól bokrosodva
futott a sáncban
a sárga patakocska.
– Gyermekkoroddá lennék
érted, te kedves.
– Te jó, te drága.
Társtalan lép az emlék
a kármin-köröm pettyes
tavaszi sárba.

Pálffy István: Veszélyben az én hazám

2008-03-31T20:18:00.001+02:00

Márk Miklós: Hozzád

2008-03-30T14:19:00.004+02:00

Álmodom.....

Karjaid közt lebegek,
Bólintottak az Istenek.

Úgy kellett, hogy megtaláljál,
Ez véletlen nem lehet,
Keverjél új színeket Kedves,
És fessél nekem képeket.

Rajzolj nekem új világot,
Ahol a szíveken boldogság ül,
A háború nem okád tüzet,
És a béke a földön szétterül.

Fessél nekem szivárványt,
A bánaton átívelő hidat,
Láztalan éjszakákat,
Vadul vágtató lovat.

Varázsoljál csókokat,
Szíved érintse a szívem,
És ha úgy tartja kedvem,
Újra járok a vízen.

Alkoss nekem verseket,
Ritmussal teli ódát,
Lendülettel elragadó,
Képekkel teli strófát.

Szeressél akkor is, ha
Már szeretni nincs mit bennem,
Egyenesen állhassak a
Tükörképemmel szemben.

Ássál egy mély gödröt,
Dobjunk bele minden rosszat,
Tárt karokkal várjuk a jövőt,
Nekünk csak jót hozhat.

És szüljél nekem holnapot,
Adj esélyt, és a két kezed,
Hálám az öledbe borítom,
Óvatosan elrepülök Veled…

Elaludtak az Istenek,
Karjaid közt lebegek,
Álmodom…

Karády Katalin: Honvágy

2008-03-29T11:38:00.004+01:00

Idegenben keserűbb a sírás,

Idegenben másképp fúj a szél
Nincsen annál fájdalmasabb, fojtó érzés,
Ha az ember messze földön él.

Néha felsír benned, ami emlék
Szívedben egy magyar nóta szól.
Hol van az a poros kicsi görbe utca,
Ahol boldog gyermekkorod volt.

Nincsen, ami csillapítja hazavágyó lelked szomját
Duruzsol egy hang belül és csábítóan azt mondja honvágy… honvágy…

Idegenben keserűbb a sírás,
Idegenben másképp fúj a szél
Nem tudsz menekülni már a kínzó sorstól
hiába mégy felejteni mindig haza gondolsz
És valld be azt, hogy nagyon árván élsz.

Hiába való az útravaló, ha elfogy egyszer a hazai jó ennivaló
Soha nem fogy el, soha nem megy el a lelkedből a fájdalom, ha rá emlékezel.

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Karády Katalin: Honvágy
Katának :-))

Franz Kafka: A császár üzenete

2008-03-27T16:00:00.001+01:00

A császár - azt beszélik - küldött neked, küldött a magányos, szánalmas alattvalónak, a császári nap elől a messzi távolba menekülő törpe árnyéknak, éppen neked a halálos ágyából egy üzenetet. A hírnököt letérdepeltette ágya mellé, s fülébe súgta; annyira fontos volt a számára ez az üzenet, hogy a hírnökkel újra elmondatja a saját fülébe. Fejbólintással hagyta helyben a mondottak pontosságát. És halálának valamennyi odasereglett nézője előtt - az összes hátsó falat lerombolták, és a fel-le ingó feljárati lépcsőkön ott állnak körben a birodalom nagyjai -, valamennyiük előtt bocsátotta útjára a hírnököt. A hírnök azonnal útra kelt; erőteljes, fáradhatatlan férfi, előbb egyik, majd másik előrenyújtott karjával tör utat a tömegben; ha ellenállásba ütközik, a mellére mutat, hol a nap jele ragyog; oly gyorsan tör előre, mint rajta kívül senki; a tömeg azonban nagy; végeláthatatlan messzeségbe terjed. Ha szabad mező tárulna elébe, hogy röpülne; és minden bizonnyal nemsokára már hallanád öklének csodálatos dörömbölését az ajtódon. Ehelyett azonban mily hasztalanul fáradozik, még most is csak a legbelső palota épületein vergődik keresztül; sohasem fog áthatolni rajtuk; de ha ez sikerülne is neki, semmit sem nyerne; meg kellene vívnia harcát a lépcsőkön; de ha ez sikerülne is neki, semmit sem nyerne; át kellene jutnia az udvarokon és az udvarok után a második, körbezáruló palotán; és újabb udvarok és újra palota; így menne tovább, évezredeken át; és ha végre kirontana a legutolsó kapun - de ez soha, soha meg nem történhet -, csak a székváros tárulna elébe, a világ közepe, tele a város szemetének dombjaival. Senki sem jut itt keresztül, hát még egy halott üzenetével. Te azonban ott ülsz ablakodban, és megálmodod, mikor eljön az este.

A locsolás napja...

2008-03-24T08:42:00.002+01:00

Korán reggel útrakeltem,
Sem nem ittam, sem nem ettem
Bejártam a fél világot
Kerestem sok szép virágot
A legszebbet most találtam
Hogy megöntözzem, alig várom !

A locsolás eredete részint a keresztelésre, másrészt arra a legendára utal, mely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat vízzel akarták elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A lányok, ha nem mentek maguk, akkor a legények erőszakkal is odacipelték őket. A vízzel való öntözés általánosságban, a termékenységvarázsláshoz is kapcsolódott. A két világháború között vált általánossá a szagos vízzel, rózsavízzel való öntözés.

Varázserejű míves tojás...

2008-03-23T11:02:00.000+01:00

„A tojás ősi, egyetemes szimbóluma az emberiségnek. Kultusza az egész földön elterjedt volt ősidők óta.
A tojás jelképe az élet keletkezésének, erről a teremtésmítoszok szólnak- a termékenységnek, az újjászületésnek,
a keresztény vallásokban pedig Jézus Krisztus kiontott vérének, a feltámadásban való hitnek.
Nem véletlen az sem, hogy húsvétkor hímes tojással ajándékozzuk meg egymást.
A húsvéti hímes tojásról pedig egyenesen azt tartották, hogy különleges varázserővel bír. "

Külömbözõ módszerek és neveik :

hímes tojás - színes mintázatú tojás (lehetôleg eredeti,ôsi mintával)
növényi festõlevél - pl.hagymahéj sárga s barna, nyírfalevél zöld színt ad
írott - az olvadt méhviaszt "írokával" rajzoljuk rá a tojásra (fôleg nôk)
karcolt - a tojás festett majd ezt hegyes késsel lekarcoljuk (a férfiaké)
metszett -a tojást 'irással' megrajzoljuk majd ecet az alapszínt lemossa
azsúros - a tojást teljesen áttörjük, kifaragjuk ; máskor írással díszítjük
festett - ecsettel festett mintájú sokszínû tojás; gyakran elôbb írásos is
patkolt - kivágott kis csikós mintákat szögelünk a tojásra (férfi munka)

Jókai Anna: Ne féljetek!

2008-03-23T08:52:00.001+01:00

„Ó, Angyal. Aki ott ültél a sírnál. Tekinteted, mint a villám. Ruháid, mint a hó. Szóltál a rémült asszonyokhoz. Ne féljetek, tudom, Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nincs itt. Föltámadott… Ó, Angyal. Segíts rajtam is. Síromban fekszem, szólj, hogy csak teszthalál! Segíts, hogy kibírjam: az időt; évet-éveket…”

Novák Péter: Feltámadás

Aki eljött, úgyis tudja, volt egy hely...

2008-03-22T07:02:00.001+01:00

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Kormorán: Isten ujja megérintett

A passió

2008-03-21T18:45:00.002+01:00

Ady Endre: Az Úr érkezése

2008-03-21T11:02:00.004+01:00

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborus éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.

Ölelj meg újra...

2008-03-18T20:19:00.002+01:00

Másfelé indultam, valahogy mégis a régi blogomon kötöttem ki, az elsőn. Hosszasan olvasgattam. Nagyon régóta be sem néztem oda. Régi képek, élmények, emlékek, érzések. Felkavaróak, fájóak. Ugyanakkor, jól eső érzés látni, hogy él, eljut emberekhez, kommentbe írt kedves szavaik, még mindig jelzések.
Szép idők voltak, jó volna visszahozni.

„Kétszer nem lépsz ugyanabba a folyóba”
/ Hérakleitosz/

Juhász Gyula: Mindig velem

2008-03-16T19:50:00.004+01:00

Én emlékszem, már játszottunk együtt mi
Nagyon régen és nagyon messze, messze.
Nem Anna voltál, nem is volt neved még
És akkor is a végén szomorúan
Elváltam tőled és e földre jöttem.

És gondolom, fogok még játszani
Aranyhajaddal, bársony vállaiddal,
De akkor is, a végtelen ködén át
Egy régi válás rémlik majd felém még,
Egy régi név, egy régi szomorúság

AZ EMBER, így nagy betükkel

2008-03-16T08:42:00.005+01:00

BLASKÓ PÉTER
Aki, egy rendkívüli elismerést és az ezzel járó milliókat utasította vissza.

Kormorán: Március 15.

2008-03-15T09:53:00.003+01:00

Zsír fogytán, bor apadtán
tengtek a jobbágyfalvak.
Füsttelen tűzhelyeken
főzték a forradalmat.

Nemzetiszín lobogó
röpült a szemek előtt,
behasadt fecskefarka
verte a zöld levegőt.

Félelmes tavaszidő
láttatott seregeket...
Gyönyörű elgondolni
azt, ami nem lehetett...

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Kormorán: 1848 Március 15.

1848 Március 15

2008-03-15T09:38:00.003+01:00

Zúg a Március

2008-03-15T07:23:00.000+01:00

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Dinnyés József: Zúg a Március.

Juhász Gyula: Megint tavasz...

2008-03-12T17:37:00.002+01:00

Megint tavasz van és megint panasz van

Szívemben, ebben az örök kamaszban.
Mert fiatal még és nem értik őt,
Repül, mint a nyíl, mit Szerelem kilőtt.

Repül, de már nem várják szívesen
Az ifjak és a vének kedve sem
Derül reája s úgy borul föléje
Az ég, mint hűtlen szép szemek kökénye.

Ravasz tavasz, ne játssz velem hiába,
Ne csalj, színek és fények orgiája!
Ha jő a tél majd s hímez jégvirágot,
Én akkor is még múltak májusában
Emlékek orgonáit tépve járok.

Az érzésről

2008-03-12T17:21:00.003+01:00

"Az ész téved, az érzés soha."

/Robert Schumann/

Ady Endre: Eldönti a Sors

2008-03-11T11:52:00.004+01:00

Rossz vagy, vagy jó vagy?

Nem születtem én kitalálónak
S nem is születtem rossznak vagy jónak,
De kedves, gyűlölt
Hiábavalónak.

Akarsz maradni?
Én, jaj-jaj, hisz alig tudok adni,
Ígérni tudok és megfogadni,
De beváltani?
Inkább elszaladni.

Téged szeretlek,
Hogy Te szeretsz, nem is olyan fontos:
Két ember s mind a kettő bolondos.
Mi lesz velünk, majd eldönti talán
A Sors, a bölcs, gondos.

A vágyakozásról...

2008-03-09T19:03:00.003+01:00

Megvágyom és elengedem. Mert, ha nagyon akarom, ha az éhség és a szomjúság türelmetlenné tesz, elrontom az egészet. Figyeld meg, míg valamit nagyon akarsz, nem kapod meg! Sőt, pusztán az állandó akaratoddal hátráztatod, vagy elrontod.

Jól várakozni, csak hittel lehet.

A hit kulcsmondata: „Jól tudja a ti mennyei atyátok, hogy mire van szükségetek!”

Mint minden mágia, az esőcsinálás is így működött, hogy a közösség imádkozott a sámánnal az esőért. Vágyát, óhaját, reménységét felküldte a láthatatlan szellemvilágba. – s utána az egészről megfeledkezett. Vidáman táncolt, dalolt, élvezte az életét. Ezt hívták a:

„Vágy eleresztésének”

Ekkor kezdett esni.

/Müller Péter/

József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat

2008-03-09T07:56:00.005+01:00

Tudod, hogy nincs bocsánat,

hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fű kinő utánad.

A bűn az nem lesz könnyebb,
hiába hull a könnyed.
Hogy bizonyság vagy erre,
legalább azt köszönjed.

Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj és ne hódits,
ne csatlakozz a hadhoz.

Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.

Emlékezz, hogy hörögtél
s hiába könyörögtél.
Hamis tanúvá lettél
saját igaz pörödnél.

Atyát hivtál elesten,
embert, ha nincsen isten.
S romlott kölkökre leltél
pszichoanalizisben.

Hittél a könnyü szóknak,
fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki
nem mondta, hogy te jó vagy.

Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s igy nem szerethetsz.
Most hát a töltött fegyvert
szoritsd üres szivedhez.

Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.

Mikszát Kálmán: A fekete kakas

2008-03-08T14:23:00.002+01:00

Addig rágja az egér a falat, amíg áteszi magát a macskához.

/részlet/

Drága Blogbarátnőm!

2008-03-05T20:30:00.006+01:00

Ezzel a régi magyar áldással,
Kívánok neked, nagyon boldog születésnapot

Az élet túl sokat ér....

2008-03-03T10:06:00.004+01:00

"Megbocsátottam a megbocsáthatatlant,

megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket
és
elfeledni az elfeledhetetleneket.

Sokszor cselekedtem indulatból.
Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak, és nevettem, mikor már nem bírtam tovább.

Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.

Ujjongtam a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak!

Sírtam zenehallgatás, vagy a fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.

Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.

Sokszor éreztem, meghalok a vágytól és féltem, hogy elvesztek valakit, aki nagyon fontos számomra (a végén mégis elvesztettem) !

DE TÚLÉLTEM!
És még most is
ÉLEK!

Az életet nem csak túlélem...és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd...

ÉLJ!!!

A harcba elszántan kell menni,
Az életet szenvedélyesen átölelni,
Emelt fővel veszteni és merészen győzni,
Mert a világ a bátraké és

AZ ÉLET TÚL SOKAT ÉR

ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."

/Chaplin/

Karinthy Frigyes: Az ember

2008-03-01T16:23:00.000+01:00

Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok.

Ha bejön egy nő, akkor férfi leszek.
És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába.”

Vámpírok bálja: Teljes a sötét

2008-03-01T15:58:00.000+01:00

Készen állj!
Sarah: Éjjelente néha-néha ellep a bánat, úgy hogy nem tudom mi bánt.
Készen állj!
Sarah: Éjjelente rámtör egy-egy különös álom, és ha felébredek félelem, ráz.
Készen állj!
Sarah: Éjjenként a sötétben csak fekszem és várok, de hogy mit is várok, nem tudom még.
Készen állj!
Sarah: Éjjenként egy sötét erő kísért meg néha, mely a vonzásából nem enged már.
Csillag lány készülj!
Sarah: Meg hallok egy hangot, ami hív.
Csillag lány készülj!
Sarah: Érzést melyre sóvárog a szív.
Krolock gróf: Itt a végtelenbe lépsz, aki elvész így lesz szabad. Valóság lesz az álmod, nézd, minket senki el nem választ. Merülj el, kövess vár a sötét, hol a kétség elég. Jöjj, felejtsd el az időt, én majd vigyázok rád, míg elrejtelek árnyékommal senki, nem lát. Te megbékíted lelkem, és múltam messze jár.
Sarah: A szívem dinamit és csak egy szikra kell már.
Együtt: Mától egy új élet vár, egy halhatatlan élet vár, egy végtelen nagy út vár rád.
Sarah: Elveszítve szívem tudtam más, leszek majd, érzem most az őrület, hajt! Most teljes a sötét, nagy tenger és nincs sehol part. Hittem, hogy a vágy majd felszabadít, világomat zúzza most szét. Hisz teljes a sötét és félek, mert semmi nem véd.
Készen állj!
Sarah: Éjjelente azt gondolom szöknöm, kell előled, míg csak szökni tudok még…
Készen állj!
Sarah: Mégis, hogyha hívnál vakon követnélek téged, még a pokolba is veled mennék…
Készen állj!
Sarah: Éjjenként az életemet dobnám el egy percért, csak hogy végre egyszer magaddá tégy…
Készen állj!
Sarah: S ha elpusztít, is hadd lehessek azzá kit te, akarsz, erre vágyom éjjelenként…
Csillaglány, készülj!
Sarah: Hallom azt a hangot, ami hív!
Csillaglány, készülj!
Sarah: Érzést, melyre szomjazik e szív…

Együtt: Itt a végtelenbe lépsz,
Aki elvész így lesz szabad
Valóság lesz az álmod, nézd!
Minket senki el nem választ
Merülj el, kövess! Vár a sötét
Hol a kétség elég
Jöjj, felejtsd el az időt, én majd vigyázok rád!
Míg elrejtelek árnyékomban senki, nem lát

Krolock gróf: Te megbékíted lelkem, és múltam messze jár
Sarah: A szívem dinamit és csak egy szikra kell már

Együtt: Mától egy új élet vár
Egy halhatatlan élet vár
Egy végtelen nagy út vár rád…

Sarah: Elveszítve szívem, tudtam más leszek majd
Érzem, most az őrület hajt

Együtt: Most teljes a sötét
Nagy tenger és nincs sehol part

Sarah: Hittem, hogy a vágy majd felszabadít

Krolock gróf: Világodat zúzza most szét

Együtt: Hisz teljes a sötét
Csak zuhanunk, nincs, ami véd

Sarah: Most teljes a sötét
És félek mert nincs menedék
Most teljes a sötét
És nincs, nincs többé, nincs, mi véd

30 kérdés

2008-02-28T09:54:00.000+01:00

Tudod a jó választ?
Kvízjáték itt.

Wass Albert: A szív

2008-02-27T18:05:00.000+01:00

Ady Endre: Őrizem a szemed

2008-02-27T18:03:00.000+01:00

Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Ady Endre- Nyír1DJTeam: Őrizem a szemed

Szabolcsi Zsóka: Ébredező

2008-02-26T13:28:00.000+01:00

Ébredő lepke
száll kezemre, nem merek
sóhajtani sem.

Éledő lélek
szól szívemhez, s nem merek
óhajtani sem.

2008-02-25T19:14:00.000+01:00

Csoóri Sándor : Végül is

2008-02-24T14:58:00.001+01:00

Nincs kihez beszéljek, mégis mondom:

végülis a szerencse fia voltam:
kezem, mint fáradt világutazó,
arcodon és combodon pihenhetett

Vidám hétvégét kívánok!!! :-)))

2008-02-22T13:11:00.000+01:00

Pilinszky János: Azt hiszem

2008-02-20T21:37:00.000+01:00

Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel

közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.

Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanul, és jelzés nélkül.

Azután
újra hiszem, hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem.

Egy elgondolkodtató riport...

2008-02-20T21:18:00.000+01:00

Itt

Köszönet: Andinak, Katinak, Rainnak...

2008-02-18T21:11:00.000+01:00

Akik nem keveset áldoztak rám a legdrágábból, az idejükből
Azért, hogy nekem legyen egy, vagy több, nagyon szép napom.

"A távolság csak fizikai paraméter.
Két szerető lélek közt nem létezik távolság. Mindig együtt
vannak, szeretik és segítik egymást,
még akkor is, ha fizikai megtestesülésük nem tud formát ölteni...
Az igazi barátságot és szeretetet semmi a világon nem tudja kioltani,
a távolság pedig az utolsó, aminek erre 1% esélye is lenne."
/ismeretlen/

Takács Zsuzsa: Vált, új arcokat akar látni

2008-02-17T20:19:00.001+01:00

Milyen hamar vége lett! Az előbb még
csokrokat kaptam és forró csókokat -

most vége. Kinyitom az ablakot, ki-
hajolok az utcára. Búcsúhangokat hal-

lok, dudálást, hangos beszédet, a szét-
oszló csoportosulás zajait, mint egy

karnevál végén. Sötét van, az ég komoran
változik, vált, új arcokat akar látni,

unja a régit. Nincs bennem harag; bele-
egyezem. Zúgás közeleg, fölerősödik, csi-

tul, távozik. Mint akit kimentettek egy
folyóból és partra fektettek: új vagyok.

Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén

2008-02-16T15:50:00.000+01:00

valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott

én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon

valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot

vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon

valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem

Albert Schweitzer: A tűz, ami bennünk ég...

2008-02-16T15:04:00.000+01:00

"Mindenki életében eljön az a pillanat, amikor a belső tűz kialszik, majd egy másik emberi lénnyel való találkozástól újra fellobban. Hálásnak kell lennünk azoknak, akik megint meggyújtják a lángot."

Bálintnap

2008-02-14T10:29:00.000+01:00

A magyar néphagyomány Bálint napja

Elsősorban a nyavalyatörősök és a lelki betegek bizakodtak, így e napon ők is ünnepeltek. Akik ilyen betegségre hajlamosak voltak, azok szívesen viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy frászkeresztet, amely a betegség elriasztására szolgált. Bálint napjához időjóslás is tartozott. Azt tartották, ha hideg, száraz idő van ezen a napon, akkor jó lesz az évi termés.

Bálint és a madarak

Nyugat-európai, főleg angol nyelvterületen éltek olyan hiedelmek, miszerint a madarak e napon párosodnak. Ez valószínűleg kapcsolódik a nap ősi, pogány párosító jellegéhez, valamint ahhoz, hogy a madarak érkezése már a közelgő tavaszt jelzi. Magyarországon is különös kapcsolatban volt Bálint a madarakkal. Itt nálunk is azt tartották, hogy e napon választanak párt a verebek, vagy jönnek vissza a vadgalambok. Egyes területeken a madarak etetése is szokás volt. Bálint Sándor néprajzkutató jegyezte fel azt a mindszenti régi magyar hagyományt, hogy e napon "csíkot söpörnek", vagyis utat vágnak a szegediek az udvaron (akár van hó, akár nincs), s oda mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki az ég madarainak. A cserszegtomaji gazdák pedig Bálint napkor, még napfelkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvaj madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal metszik meg a szőlő négy sarkán a tőkéket.

Régi szerelmi praktikák

Lányok, lányok földi boszorkányok! Ezt a csúfoló éneket biztos mindenki ismeri még gyerekkorából. Természetesen nem mindenkinek volt tehetsége a régi falusi társadalmakban sem a boszorkánykodáshoz, mégis a maiaknál sokkal több praktikát alkalmaztak az akkori fiatalok, (elsősorban a lányok) azért, hogy megszerezzék és megőrizzék szerelmeiket. Most ezekből a hajdani babonákból következzen néhány érdekesség, amit így, a szerelmesek ünnepén akár ki is lehet próbálni.

- Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba.
- Meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.
- Ha valaki kilenc kútról vizet hoz, és azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatja, akkor az illető mindig szeretni fogja.
- Érdemes cicát "uszítani" a lányos házhoz érkező legényre, mert ha ott egy macska a fiú lábához dörgölőzik, akkor ő abból a házból fog nősülni.
- Madárral álmodni férjhezmenetelt jelent.
- Ha a lány, vagy a fiú eltör egy tükröt, akkor 9 évig nem megy férjhez, illetve nem nősül meg.
- Akik nagyon szerelmesek, és azt akarják, hogy szerelmük örökös legyen, egymás hajának szálait süssék tésztába, és közösen egyék meg. Akkor soha nem fogják elhagyni egymást.
- Naplemente után nem szabad sepergetni a lánynak, mert nem megy férjhez.
- Egyes lányok vakondok véréből cseppentettek valamilyen ételbe, azt megetették a kiszemelt férfival, hogy így megszerezzék maguknak.
- Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szentelt vízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés, vagy rontás.

Bánat súlya a szívemen, miért nem vagy itt velem...

2008-02-12T19:24:00.000+01:00

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Szkítia:Múló szerelem

BródyJános: Meg kéne kapaszkodni

2008-02-11T13:53:00.000+01:00

Valahogy fel kéne kapaszkodni

Magasan fekvő területekre

Valahogy meg kéne akadályozni

Hogy még mélyebbre süllyedjünk le

Reményeinkből és álmainkból

Alig maradt ma már

Valahogy meg kéne kapaszkodni

Hogy ne öntsön el az ár

Valahogy ki kéne jutni végre

A mélybe húzó ingoványból

Valahogy ki kéne szabadulni

A hazugságok hálójából

Valahogy feljebb kéne jutni

Mindenkinek ma már

Valahogy meg kéne kapaszkodni

Hogy ne öntsön el az ár

Évek telnek el

És válaszolni kell

Ha a gyerekeink majd megkérdezik

Hogy mit építettünk fel

Évek telnek el

És be kell vallanunk

Hogy szertefoszló emlékeinkbe

Hiába kapaszkodunk

Valahogy meg kéne erősődni

Hogy ellenálljon gátrendszerünk

Veszélyes vizeknek támadása

Ne árthasson többé nekünk

Valahogy feljebb kéne jutni

Mindenkinek ma már

Valahogy meg kéne akadályozni

Hogy elsodorjon az ár

Ma, a betegek viágnapján szavazás, róluk, rólunk...

2008-02-11T11:48:00.001+01:00

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Illés Lajos: Mert a haza

Az energia hiánya, mindig a hit hiányából ered!!!

2008-02-11T10:57:00.000+01:00

A levertség olyan helyzet, ahol az embernek nem lenne szabad levertnek lenni. Ami neked nehéz, lehet, hogy másnak könnyű volna. Egyet jól jegyezz meg! Az igaz ember sohasem depressziós! Számára nem létezik olyan nyomasztó helyzet, hogy céljait föladja és sorsának föladatát ne oldja meg. Sőt, a nehéz próbákban kihívást lát. Kitűnő alkalmat, hogy jellemét erősítse.

A valódi bajban egyébként senki sem depressziós! Háborúban, árvízben az ember eszeveszetten harcol, olyan erők szabadulnak föl belőle, hogy maga is meglepődik: étlen szomjan küzd, nem adja fel, robotol, olyan súlyokat elbír, amelyeket békében meg sem tud mozdítani.

/Müller Péter/

Koltay Gergő: Égjen neked a fény

2008-02-09T20:02:00.000+01:00

Nem voltál soha velem, mégis mellettem álltál,

Féltem azt a csókot, amit titkon adtál,

Emlék az a pillanat, amikor lehetett volna minden,

De kinevetted a szót, eldobtad a kincset,

Előttem egy kép, amit nekem adtál,

Mely mutatja az árnyakat, mennyit hibáztál,

Valahová messze nézel, ahol eltűnik a nap,

Ahol hiába keresem gyógyító sugarad.

Nézed a semmit, ami hús vér gyönyör, ami a lét,

Megőrzöm emlékként, hogy lehetett volna egész,

Nem voltál soha velem, mégis mellettem álltál,

Féltem azt a csókot, amit titkon adtál.

Jó itthon a sötétben, a csendben ülni,

De lelkünk lezárt ládájában elveszik az élet,

Bor is kerül majd elő, néhány korty bánat,

Mely rátenyerel a lelkemre és bebújik velem az ágyba.

Azt a keveset, amit kaphattál, vaspántok vigyázzák,

De a tengerek mélyéről egyszer kihalásszák,

Kérdik, majd a túlélők: - Mi volt ide bezárva?

Nem tudod te sem, én sem, az egész csupán látszat.

Nem voltál soha velem, mégis mellettem álltál.

Féltem azt a csókot, amit titkon adtál.

A bátorságra egyedül csak a hitem vigyázhat,

De szakadt ruhában is ragyoghat királylánya.

Lehet, csak egy pillanat volt, mely megszülte a vágyat,

Mikor szemedbe nézek, mezítelenül látlak,

A homokba írtam bután, legtöbb versemet,

De elmosta a tenger, elveszett mindenem.

A homokba rajzoltam elképzelt tested,

De amit nem vehet el a tenger, az a tekinteted.

Nem voltál soha velem, mégis mellettem álltál,

Apám temetésén, egy csókot titkon adtál.

Jönnek zord idők, meg leszünk feszítve,

Tavaszok jönnek, nyarak, sima fáradt ősz, elrepül minden,

De a szívek válaszait nem mossa el a tenger,

Ülünk majd kopott csónakunkban, csendesen evezve,

Mekkora volt a vihar! –emlékezünk nevetve.

Lesz egy csendes téli este, mikor könnycsepp indul arcodon,

Minden kérdésre, amit nem tettél fel, ez lesz a válaszom.

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Koltay Gergő: Égjen neked a fény

A szerelem...

2008-02-09T18:17:00.000+01:00

"A szerelem lehet egy választás, és lehet váratlan… lehet reménykedni benne, és lehet önzetlen Leginkább az vigasztal, hogy a szerelemnek megvan a maga hatalma; akkor toppan be az életünkbe, amikor a legkevésbé számítunk rá, vagy leginkább szükségünk van rá, és úgy változtatja meg a dolgokat, ahogy sosem tartottuk lehetségesnek. Mindig tudatában vagyunk, hogy valahol ott van, kint - és amikor rájövünk, hogy valójában megvan bennünk, az nagyon megnyugtató.”

/Laura Linney/

Lélektárs és az ikerláng

2008-02-08T21:09:00.000+01:00

Az ikerláng energiája a te tükörkép energiád. Az ikerláng az, aki megtalálja a "másik felét" annak, amit keres. Az ikerláng energia nem feltétlenül partnerkapcsolat, mint a lélektárs. Sokkal inkább arról szól, hogy bizonyos célból összekerül két ember, hogy együtt létrehozzanak egy egészet, ami külön-külön hiányzik belőlük, mint lehetőség vagy cél.

A lélektárs egy életre szóló jó kapcsolat lehet, ám az is lehet, hogy semmi nem lesz belőle. Az ikerláng céllal kerül az életedbe, valamilyen cél felé hajt. Hadd adjak konkrét példákat. Volt vezetőtöknek, Ronald Regan-nek volt egy Nancy nevezetu lélektársa. A DNS szerkezetének felfedezői, Watson és Crick pedig ikerlángok voltak.
Néha az ikerlángok között is szerelmi viszony alakul ki, ám ha ez a helyzet, ez a nagyobb kép miatt van így. valamit együtt kell megvalósítaniuk. A lélektársak az öröm, és az élet kiterjedésének megtapasztalása miatt vannak együtt. Az ikerlángok kapcsolata arról szól, hogy közösen létrehozzanak valamit, amire egyikőjük sem lenne képes egyedül. A lélektárs és az ikerláng ugyanaz a személy is lehet! Ha ez történik, az valóban nyilvánvaló.

Balkan Express: Minusz Plusz

2008-02-07T13:00:00.000+01:00

Szemed úgy csillogott, mint fényes drágakő

Hangod simogatott, mint langyos lágy eső

Kalodád úgy ölelt, mint selyem lepedő

A szavad csábított, mint latin szerető

A drágakőről mára kiderült, hogy fém

A lágy esőtől mindig sáros lettem én

A selyem lepedő is hideg lett már rég

Úgy illünk mi egymáshoz, mint tűz és a jég

Vedd észre már az óra körbe jár

Tedd a szívedre a kezed itt küzdeni kár

Mínusz és plusz az élet kész cirkusz

Ölelj hát meg még egyszer és azután csak fuss

Vedd észre már az óra körbe jár

Tedd a szívedre a kezed itt küzdeni kár

Mínusz és plusz az élet kész cirkusz

Ölelj hát meg még egyszer és azután csak fuss

A drága kőről mára kiderült, hogy fém

A lágy esőtől mindig sáros lettem én

A selyem lepedő is hideg lett már rég

Úgy illünk egymáshoz, mint tűz és a jég

Vedd észre már az óra körbe jár

Tedd a szívedre a kezed itt küzdeni kár

Mínusz és plusz az élet kész cirkusz

Ölelj hát meg még egyszer és azután csak fuss

Vedd észre már az óra körbe jár

Tedd a szívedre a kezed itt küzdeni kár

Mínusz és plusz az élet kész cirkusz

Ölelj hát meg még egyszer és azután csak fuss

Szemed úgy csillogott, mint fényes drágakő

Hangod simogatott, mint langyos lágy eső

Kalodád úgy ölelt, mint selyem lepedő

A szavad csábított, mint latin szerető

A drágakőről mára kiderült, hogy fém

A lágy esőtől mindig sáros lettem én

A selyem lepedő is hideg lett már rég

Úgy illünk mi egymáshoz, mint tűz és a jég

Várnai Zseni: Száguldó idő

2008-02-06T19:50:00.001+01:00

Azt mondják, hogy a szív égő sebére
legjobb gyógyszer
a száguldó idő!
Én elhiszem,
de egyre inkább érzem,
hogy az a sebhely
mind nagyobbra nő.

Talán azért, mert nem tudok feledni,
nem is akarok,
hadd fájjon, ami fáj!
Csak hulljon könnyem
a könnyek tengerébe,
s fölötte én
mint sikongó sirály

keringjek, míg majd utolér a sorsom:
nyílvessző, ólom,
bármi, ami öl...
s nem lesz többé,
mi fájni tudna bennem:
se szív, sem emlék,
ami meggyötör,
ami összetör

Gondolat...

2008-02-06T19:46:00.000+01:00

Végül rájöttem, oly mindegy.

A jelenléted, vagy hiányod, épp úgy fáj nekem

Simonyi Imre: Eszembe jutott

2008-02-05T17:09:00.000+01:00

Most az jutott eszembe, hogy a télen
még mondani akartam valamit.
Talán csak azt, hogy ne félj
egy napon, meglásd
mégiscsak kitavaszodik.
S még az jutott eszembe most
szivem, hogy egymásnak
mi tán sosem hazudtunk
csupán egyikünk sem tudott soha
bár egyetlenegy olyan igazságot
ami az lett volna a másiknak is.

Most pedig az jutott eszembe, drágám,
hogy egy verset készültem írni néked
— mióta már! — de valamiképp mindíg elmaradt.
Igen, verset készültem írni arról,
hogy — bármi történt is — tudod a végén
tudod a dolgok végén egy napon
(majd ott a fontoskodó gyászmenetben)
mégis csupán ketten leszünk
akik pontosan fogjuk tudni, hogy ki is,
hogy tulajdonképp ki is volt a másik?

S még az: ha van úgy,
hogy nem te vagy az eszembe
olyankor én már semmire sem gondolok.

A legszebb....

2008-02-05T13:07:00.000+01:00

A 2006-os jubileumi 50 forintos hátlapja Kósa István alkotása. Az előoldal, amely Bartos István munkája, a forgalmi 50 forintos éremképével azonos. Az éremkép a Magyar Nemzeti Bank által szintén az 56-os forradalom emlékére kibocsátott 500 forintos bankjegy grafikai tervén alapul, annak éremre "fordított" változata - tudatta az MNB sajtóközleménye. Az érmét az MNB 2006. október 20-án bocsátotta ki 2 millió példányban. (MTI)

Hamvas, a lélek dolgai

2008-02-05T11:18:00.000+01:00

Az éberség a lélek önkéntelen és legyőzhetetlen érzékenysége mindarra, ami lélek, tehetetlen vonzalma ahhoz, ami lélek, lágy odaadása mindennek, ami lélek, ellenállhatatlan kapcsolódása mindenhez, ami lélek. Ez az önkéntelen és legyőzhetetlen érzékenység tehetetlen vonzalom, lágy odaadás, ellenállhatatlan kapcsolat a lélek iránt, ez a lélek ébersége, az igazi éberség, a szeretet. Ezért mondták a régiek, hogy a nagy és szép emberi élet nem az, amelyik tevékeny, hatalmas, erős, tudós, gazdag, hírneves, dicsőséges, hanem az, amelyik éber; az éberség pedig nem tudás, nem hatalom, nem erő, tevékenység, hanem szeretet. A lélekhez képest minden halvány, durva, minden nehéz, minden nem létező. A lélek az egyetlen valóság, az egyetlen szubsztancia, láthatatlan, megfoghatatlan, megjelölhetetlen, amiből ez az egész nagyvilág van, s aminek ez az egész nagyvilág csak káprázata. A lélek önmagában nem látható, meg nem fogható, meg nem érthető. Az egyetlen, amit a lélekről mondani lehet, közvetve, hogy milyen a lélek a lélek iránt. A lélek a lélek iránt éber. Ez az éberség érzékenység mindarra, ami lélek, és önkéntelen elutasítás mindarra, ami nem lélek, csak káprázat. Ami nem lélek, ami álom, ami nem valóság, ami nem létező, ami csak varázslat, ami elmúlik, ami változik, ami nem örök, az iránt a lélek közömbös, tehetetlen; s az a lelket nem is érti, nem látja, nem tudja, nem foghatja meg, nem érintheti.

De a lélek a lélek iránt éber, vagyis érzékeny. Érzékeny a lélek lágyságára, fényére, engedékenységére, vonzalmára, tisztaságára, egyszerűségére, szépségére, nyugalmára. Ez a léleknek a lélek iránt való érzékenysége: a szeretet.

/Hamvas Béla/

Váci Mihály: Két szárny

2008-02-03T16:17:00.000+01:00

Még alig emelkedő gondolatnak
vagyunk mi egy-egy szárnya.
Lehullna ez az égre szálló madár,
ha a két szárny elválna.

Két szárny vagyunk, de fenn a fellegekben
nem szállhatunk, csak mind a ketten
szívverésnyire pontos
együtemben.

Szállj hát velem
Egy rezdülésű szárnycsapással.
Hullongó tollak voltunk egyedül,
szárnyak lettünk egymással.

Fodor Ákos: Ima

2008-02-03T11:08:00.000+01:00

Ajtód vagyok. Nyithatsz, csukhatsz,
átléphetsz rajtam bármikor
oda, ami csak mi vagyunk. És kiléphetsz onnan
bármikor. Amikor csak jössz: zárva találsz, érintésedre-
nyílóan, könnyen, zajtalanul.

FARKAS BOGLÁRKA: J.A.-NAK

2008-02-03T08:05:00.000+01:00

Nincs használati utasítás
Nem is volt. Elveszett!
Ki-ki úgy éli életét, ahogy tudja
Meri, amerre a szív vezet.

A Te szíved a bánat kertjében bolyong
A fájdalom lelkedet járja át
Könnyed tisztít, de nem gyógyít
Ellene nem nyerhetsz csatát

Tépd ki szívedből a mérgező tövist
Hagyd, hogy véred hulljon vele
Megoldást hoz fájdalmadra az idő jótékony keze.

Nincs használati utasítás
Nem is volt. Elveszett.
Sorsod, hogy megtaláld újra, s ÉLD az ÉLETET.

Már hosszú hetek óta toporgok egy helyben, mormolgatom magamban a bűvös mondatot. Én mindent megtettem, ez nem kérdés többé, tovább lépek. Nem tudok. Nem megy, nem bírom lezárni a múltat. A kulcsot elveszítettem, a zárban mágnes, csak állok egy helyben és toporgok

A "gubanc" a múltból ered...

2008-02-02T19:35:00.000+01:00

„A múlt fojtogató gubancait pedig – azok után, hogy felismertük és megneveztük őket! –

Két féleképpen oldhatók meg:

Felejtéssel és megbocsátással”

/Müller Péter: Jóskönyv/

Demjén Ferenc : Nem kell, hogy megbocsáss...

2008-02-01T14:19:00.000+01:00

Mezítláb mentem a nyárból a télbe
Nagykabátban jártam napsütésben
Rájöttem már, ez voltam én
Boldog voltam, ahol megvetettek
S néhol szívtelen, hol úgy szerettek
Rájöttem már, ez voltam én
Mindig csak a felhők közt jártam
S mire végre visszataláltam
Rájöttem már, hogy lassan menni kell
Mindig csak a fényt kerestem
S végül csak egy árnyék lettem
Rájöttem már, ez vagyok én
Ref.:Nem kell, hogy megbocsáss

Megbocsátott a sors
Nem baj, hogy most így látsz
Mindegy hova sorolsz
Nem kell, hogy megbocsáss
Elég az nekem
Nem bántott senkit még
Kicsorbult életem
Soha nem hittem, hogy nem lehet másképp
S mindig viszafelé sült el a játék
Rájöttem már, ez voltam én
Mindig jöttem, mikor menni kellett
S végleg itt maradtam mind emellett
Nem értem mért, ez voltam én
Volt, amikor messzire szálltam
Többé már nem bír el a szárnyam
Elfáradt már, mégis szállni kell
Mindig álmodtam egy szebb világról
S lassan eltűnök a nagyvilágból
S még nem jöttem rá, mért vagyok én
Ref.:Nem kell, hogy megbocsáss…

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Demjén Ferenc: Nem kell, hogy megbocsáss

Demjén Ferenc : Hiányzol...

2008-02-01T14:08:00.001+01:00

Nem ébredek fel szívesen
Már a részegség sem old fel, azt hiszem
Oldjon fel az ég önző vágyaim alól
Míg hiányzol

A baj, hogy minden arról szól
Az Idő mindent elrabol
Mert Ő hozott el hirtelen és Ő sodort tovább
S még hiányzol…
Én szállok az idővel és a széllel szembe talán
Telve a reménnyel: aki elment vár még rám
Én esküszöm, hogy mosolyogsz még rám
Én nem hiszem, hogy sosem érsz hozzám
Nem büntethet az ég, ha így állok eléd
Lelkemben bűntelen űr
Mert hiányzol…

Az utcán épp, hogy létezem
Csak egy arcot, csak egy színt keres szemem
De rólam bárki tudja, hisz a homlokomon áll
Még hiányzol…
Én szállok az idővel és a széllel szembe talán
Ma is telve a reménnyel: aki elment vár még rám
Én esküszöm, hogy mosolyogsz még rám…
Én nem hiszem, hogy sosem érsz hozzám
Nem büntethet az ég, ha így állok eléd
Lelkemben bűntelen űr
Mert hiányzol…

4 DOLOG, AMELYEKET NEM VAGYUNK KÉPESEK VISSZAHOZNI...

2008-01-31T13:35:00.001+01:00

W.B.Yeats: Soha ne add ki a szíved

2008-01-30T17:57:00.000+01:00

Soha ne add ki teljesen
A szíved, mert a szerelem
A tüzes nőknek mit sem ér,
Ha csupa biztosít ígér.
Ha tovább tart, mint csókra csók,
Mert álomnál is illanóbb
Gyönyörre vár, aki szeret –
Soha ne add ki a szíved,
Mert ők, bármit súg is lágy ajak,
Szívükkel is csak játszanak,
Ám méltó párjuk hogy legyen
A süketnéma szerelem?
Ki játszott, tudja mit fizet,
Mert szívét adta és veszített.

/László Noémi/

Az örömről..

2008-01-28T20:35:00.000+01:00

Örömöt érezni annyi, mint erőnket szétszórni.

Ezért örvendező lények közelsége termékenyítő erő.

/Szepes Mária/

Becsület....

2008-01-28T20:16:00.000+01:00

Ajándék, Neked!

Régi, őrült pillanatok emlékére.

Farkas Boglárka: Érzem a vesztem

2008-01-28T16:34:00.000+01:00

Egy oda nem illő, kimondott szóban
Érzem a vesztem.
Egy apró, semmitmondó pillantásban
Érzem a vesztem.
Egy céltalan, meg nem álló mozdulatban
Érzem a vesztem.
Egy lágy, hideg csókban
Érzem a vesztem.
Egy hangos, üres dobbanásban
Érzem a vesztem.
Egy szóban, melyben annyi kétség
Egy pillantásban, mi oly rideg
Egy mozdulatban, miben annyi erő
Egy csókban, mi oly kevés
Egy dobbanásban, mi szívedé, már
Érzem nincs visszaút.
S én mégis büszkén hordom keresztem
De érzem, érzem a vesztem.

Nehézség...

2008-01-26T21:29:00.000+01:00

"Sziklás hegyen a veszélyes víz: A nehézség képe.
Az igaz ember gyökeresen átrendezi benső lényét, hogy megújítsa magában a tao hatalmát.”

Mit jelent ez?

Először is azt, hogy nem ront az akadálynak, hanem önvizsgálatot tart. Nincs ugyanis életünkben olyan külső akadály, amelyet tőlünk függetlenül, valamiféle megátalkodott színpadmester tolna elénk, minden a mi teremtményünk!

Ezt hívják karmának.

Amit az ember belül nem old meg kívül, mint sors bukkan elé. Egy-egy betegség, vagy életesemény nem egyéb, mint láthatóvá vált lélekprobléma. Megnézheted, megfoghatod, bele is ütközhetsz., ami a lelkedben csak gondolati gubanc volt, érzelmi, vagy tettleges támadás az egész ellen, abból baj született. Olyan „valódi” helyzet, amit nem szeretsz.

Mások viszonyulása hozzánk tükörkép is.

A korlátok építésében neked is részed volt.

Hiába rohantál neki. Nem azért, mert az akadály túlságosan kemény, hanem azért, mert amíg nem ismered föl, hogy ez a te műved, állandóan újra és újra építed.

Az OKOT kell megszüntetni és az benned van.
/Müller P Jóskönyv/

Ady Endre: Vágyni hogy szeretnék

2008-01-26T14:20:00.000+01:00

Hiszen jó volt magamban,
Magamért és magammal élni,
De ezt a boldogságot
Olyan jó volna fölcserélni.

Valami furcsa kékkel,
Egy ősi s csak holnap jött mával,
Valami kidacolt, nagy,
Kínra-hajló romantikával.

Óh, vágyni hogy szeretnék,
De nem vággyal, aki csak percnyi,
De vággyal, amellyel
Örökig ki lehet telelni.

Ő még csak(?) most 14...

2008-01-25T10:38:00.000+01:00

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

LGT:Ő még csak most tizennégy

A kismama könyvben Január huszadika lett megjelölve a szülés időpontjának. Még egy utolsó vizsgálat: - Kedves anyuka minden rendben van, igaz a baba faros, így ne tessék sokat várakozni, ha a szülés elindulna.

Otthon a napok és éjszakák vánszorogva telnek. 20-21-22. Huszonharmadika vasárnap, szállingózik a hó. Ebédelünk, a rádió híreket mond, havazást, hófúvást ígér. Valami őrült késztetés ér utol, nekem mennem kell, nekem be kell feküdnöm a kórházba, mert az innen 45 Km-re van, őrült messze. Telefon az orvosomnak, ügyeletes. Menjek be, megvizsgál.

A vizsgálat után az orvosom tanácstalan, nincs semmi baj, mehetnék haza. Nem akarok. Bekönyörgöm magam a kórházba, ott maradok, már sokkal nyugodtabban.

Másnap reggel ultrahangos vizsgálatra küldenek. Iván, az ismerős orvos, az ifjúkori barát nézi a monitort gondterhelten. Megijedek, kérdezősködöm, választ csak később kapok.

A baba nem csupán faros, de a talpa van alul, guggoló helyzetben van, a köldökzsinór pedig a lábára van tekeredve, többszörösen. Ebben az esetben, ha elindul a szülés, először a köldökzsinór csúszik ki, a baba pedig megfullad. Másnap reggel 8, 30-ra írnak ki császárra.

Aznap éjjel alig aludtam, a nővér is óránként érdeklődött: - Nincsenek fájásai ugye? Nincsenek, az én babám békésen szunyókált, megvárta a másnap reggelt, talán akkor ébresztették, mikor kiemelték.

Órákkal később, beszélgetésre ébredek, szememet még nem nyitom ki, de értem a szófoszlányokat. Tudom, hogy rólam beszélnek. „szerencsebaba anyukáját túlaltatták” Aztán visszaalszom.

Kora délután látogatók érkeznek, még mindig alig észlelem a külvilágot. Mellettem infúziós állvány, csendesen folydogál a folyadék a karomba, hagyományos tűvel bekötve, a pillangós épp elfogyott. Anyukám masszírozza zsibbadó karomat, olyan jól esik, hogy itt van mellettem.

Szeretném látni a ficskámat, többször is kérem, mire hozzák. Termetes nővér kezében, lazán lóg a kis keze, hatalmas szemeivel néz rám. Megjöttem.

A titok

2008-01-24T18:34:00.001+01:00

Itt megismerheted...

A szeretetről...

2008-01-23T13:56:00.000+01:00

Őri István: A világ legrövidebb verse

Szeretlek!

Safárik Gabriella: A világ leghosszabb verse

válasz A világ legrövidebb versére

Végtelenül szeretlek…

Hát akkor, talán beszélgessünk....

2008-01-23T09:26:00.000+01:00

ROBERT BURNS: HA MENNÉL HIDEG SZÉLBEN

2008-01-22T16:42:00.000+01:00

Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten át,
rád adnám kockás takaróm,
öleljen át, öleljen át!
S ha körülzúgna sors-vihar
rémségesen, rémségesen:
szivemben volna házad,
oszd meg velem, oszd meg velem!

Volna köröttem zord vadon,
sötét, veszett, sötét, veszett:
mennyország volna nékem az
együtt veled, együtt veled!

S ha volnék minden föld ura
az ég alatt, az ég alatt:
koronám legszebb ékköve
volnál magad, volnál magad!

/Weöres Sándor/

Lábnyomaid pora...

2008-01-21T19:52:00.000+01:00

Azt mondod, látod és azt mondod, érted.
De azt, hogy miért van, mégis újra kérded.
Kerestél, kutattál, s feltártál sok csodát,
De nem találtál többet, mint lábnyomaid porát.
Mert szemeddel mindig a távolt kutattad,
És a célokat mindig másoknak mutattad.
Nem vetted észre, hogy a véletlen csodája
Benned van elrejtve, s nem a nagyvilágban.
Nem. Nincs az útnak vége, csak a tükrön át kell lépni,
Meg kell tanulnod most önmagadra nézni.
Te magad változz, hogy a titok örök fénye
Felragyogjon Benned és felébredjél végre.
Légy a csend mestere, bírd tudatod szóra,
És a legmerészebb álmaid válnak valóra.
/Müller Péter/

József Attila: A bőr alatt halovány árnyék

2008-01-20T20:47:00.001+01:00

Egy átlátszó oroszlán él fekete falak között,
szívemben kivasalt ruhát hordok amikor megszólítlak
nem szabad hogy rád gondoljak munkám kell elvégeznem,
te táncolsz,
nincsen betevõ kenyerem és még sokáig fogok élni,
5 hete, hogy nem tudom mi van veled
az idõ elrohant vérvörös falábakon
az utak összebújnak a hó alatt,
nem tudom, hogy szerethet-e téged az ember?
néma négerek sakkoznak régen elcsendült szavaidért.

Mi van mögötte...

2008-01-20T17:06:00.000+01:00

Itt megtudhatod..

A legszebb pénzérme versenye...

2008-01-20T06:35:00.000+01:00

A világ legszebb pénzérméi versenyen Magyarország az 1956-os jubileumi 50 Ft-ossal az első 15-be jutott.
A verseny végső eredménye 2008. Február 2-án születik meg.
Addig lehet szavazni a pénzünkre

itt

Szalóki Ági: Mici

2008-01-19T20:55:00.000+01:00

Hej, te, Mici, öltözz fel,
lánykérőbe jöttek el,
zöld szekeret hajtottak,
sárga csikót befogtak.

Indulj testvér, elmehetsz,
nem kellesz a Micinek,
Mici helyett szakajthatsz
egy virágot magadnak.

Hejde Mici, hurávtu,
Ávén lé rom, mángen tu,
Pé zéléni vurdoná,
Tháj pé gálben khurorá.

Sáj trádész tu sovár so,
Ánglá Mici csi szán rom,
Sin lulugyi ándé bár,
Te khándész mángé sukár.

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Szalóki Ági: Mici

Szeretetüzenet 2008-ra

2008-01-16T14:34:00.000+01:00

Bereg Mária: Téli anzix

2008-01-16T14:31:00.000+01:00

Csupasz ágonfekete madár,

fekete álom,csupasz a határ.

Fagy éle csikorog,

suhint a hó,

reszket a konokködtakaró.

Duruzsol a kályha,

serceg a faszilánk,

táncol a lángja,

tágul a világ.

Szédül a telihold,

koppan a földre,

koppan a tejút,

szédül a körbe…

Jajgatnak a csillagok.

Legek...

2008-01-13T12:42:00.001+01:00

Vidd el madár

2008-01-12T19:36:00.000+01:00

Nincs flash lejátszód, vagy nincs engedélyezve.

Szkítia: Vidd el madár

Napocska...

2008-01-12T18:07:00.001+01:00

Ma délután úgy alakult, le kellett járnom néhány ismerőst. Délután egy órakor indultam, háromig úton voltam, tettem a dolgom és beszélgettem, közben meg éreztem ezt a fantasztikus időt, a tavasz első napsugarát, melegét, gyönyörűségét Az emberek, kiknél jártam semmit, de semmit nem is sejtettek abból, hogy kint egy kis tavasz van, Csak tették a dolguk, élték a téli életük, bent a fűtött szobában. Persze kikísértek a kapuig és mindenki ott döbbent rá, hogy micsoda szép az idő. Annyira jól esett nekem is és látni, hogy virulnak ki az emberek egy kis napocskától.

A hiteles anya...

2008-01-10T20:30:00.001+01:00

Hogyan segíthet egy gyerekét egyedül nevelő anya, hogy a gyereke egészséges apaképet kapjon? Egészséges apaképet úgy szerezhet a gyereke, hogy ha ő először nőként jól érzi magát a bőrében. Szőröstől-bőröstől. Van türelme, bátorsága, ébersége, rugalmassága satöbbi, s akkor csak idő kérdése, hogy a hiteles nő mellé, mikor keveredik egy hiteles férfi is. Ez jönni fog, előbb vagy utóbb. Valójában mindig bekövetkezik. Az anya úgy szerezhet hiteles apamintát, ha először önmagát nőként hitelessé teszi a saját szemében.

/Csernus Imre/

Rúzsa Magdolna : Sors a neved

2008-01-10T12:49:00.000+01:00

Mint egy eldobott virág
Mit sok száz láb tapos ma már
Lettem, értsd meg
Nekem most semmi nem szabad
Hát mosoly tépi arcomat

De nem lesz mindig az,
Bármit is akarsz
Csak amit a lélek eléd tehet
Nem megy minden úgy
Csak elkísér az út

A sors a neved

100 éves lenne Wass Albert

2008-01-08T19:09:00.000+01:00

Wass Albert sorsa – születésének helye, ideje és módja – egyben végzete is volt. A Mezőség szívében, a Kolozs megyei Válaszúton született 1908 január 8-án, arisztokrata családban.

Életpályájának története itt olvasható

A GYÖNYÖRŰ NŐ

2008-01-08T12:57:00.000+01:00

3 évesen: Amikor a tükörbe néz, egy királynőt lát.

8 évesen: Amikor a tükörbe néz, Hamupipőkét látja.

15 évesen: Amikor tükörbe néz, egy rémséget lát.(- Anya, ilyen fejjel nem mehetek iskolába!)

20 évesen: Amikor a tükörbe néz, azt látja, hogy kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas, túl egyenes/túl göndör" - de mégis úgy dönt, hogy attól még kimegy az utcára
30 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy "túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas, túl egyenes/túl göndör"- de úgy érzi nincs már ideje változtatni rajta, szóval így megyki az utcára.

40 évesen: Amikor a tükörbe néz, azt látja, hogy "túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas, Túl egyenes/túl göndör" - ám azt mondja, "de legalább tiszta vagyok" és kimegy az utcára.

50 évesen: Amikor tükörbe néz "saját magát" látja, és oda megy, ahova akar.
60 évesen: Tükörbe néz, és azokra az emberekre emlékezik akik nem láthatják magukat a tükörben soha többé. Kilép az ajtón és meghódítja a világot.

70 évesen: Amikor a tükörbe néz bölcsességet, tudást és vidámságot lát, és élvezi az életet.

80 évesen: Nem nyűglődik a tükörrel. csak felveszi a bíbor kalapját és megy, hogy nevessen a világgal együtt.
Életfilozófia: Talán mindannyiunknak korábban kellene megragadnia azt a bíbor kalapot...

Bartátok...

2008-01-07T16:00:00.000+01:00

Azt mondta a Lánykám, hogy szomorú a blogom. Igaza van. Mert én most legszívesebben nem is írnék, én csak rajzolnék, rajzolnék. Könnyeket, ezekből meg patakot, folyót, meg tengert.
Azért, ezen a képen ma jót nevettem.

Brody János: Mit tehetnék érted

2008-01-07T15:45:00.000+01:00

Én nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok,

És azt hiszem, már észrevetted, a jótündér nem én vagyok.

De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,

Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,

Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?

Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?

Mit tehetnék, áruld el nekem.

Nincsen varázspálcám, mellyel bármit eltüntethetek

És annyi minden van jelen,mit megszüntetni nem lehet

De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,

Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,

Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?

Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?

Mit tehetnék, áruld el nekem.

Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázsköpenyem

Hogy holnapra már máshol leszünk, sajnos, nem ígérhetem.

De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,

Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,

Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?

Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?

Mit tehetnék, áruld el nekem.

Hát mit tehetnék, áruld el nekem.

Boldog születésnapot!!!!

2008-01-04T20:10:00.000+01:00

Január 4, nagylányom születésnapja. A nagykislányomé, aki nekem már mindig pici marad.
Nagyon fiatal voltam, mikor ő született, tapasztalatlan, felkészületlen, félelmekkel teli kismama érkezett akkor a kórházba, az ismeretlenbe. Az idő letelt, már 4 napja, a magzatvíz elfojt, menni kellett. A klinika lépcsőjéről még egy bánatos intés az apának, ő nem jöhetett, akkor még nem volt divat. A szülészeten két mogorva szülésznőn kívül senki nem volt. A szokásos előkészületek után, irány a szülőszoba, fel a szülőágyra. Ott voltam magamban, egész reggel ötig, csak az óra ketyegését figyeltem, velem ott szemben, fent. Alig akart vánszorogni az idő. Aztán hajnalban más babáknak is eszükbe jutott, hogy megnézzék a földi világot, egyszerre nagy lett a sürgés-forgás. Idegeskedés, kapkodás, kiabálás. Kevés lett a szülőágy, volt akit leszállítottak szegény,ő ott támasztotta velem szemben az oszlopot, összeszorított lábakkal. Mostoha körülmények, nem szívesen emlékszem ezekre vissza. Mostanság, mikor az otthon szülés engedélye, vagy tiltása akkora vitákat kavar az emberek közt, sokszor eszembe jut, hogy bizony, inkább otthon, mint még egyszer oda visszamenni.
No, de nem is ez a lényeg, most már. Én akkor hajnalban megkaptam a szülés beindító infúziómat, és csak vártam tovább, most már fájásokkal együtt. Egész éjjel ébren voltam, elmozdulni sem engedtek, már nagyon fáradt voltam, így az ezután következő időt már végig bóbiskoltam, aludtam. Nem is zavart senki engem, hagytak békén. Dél körül éreztem, hogy valami megváltozott, elindul a tényleges szülés, intettem az orvosnak. Azt hiszem, eléggé megleptem. Kisleánykám néhány pillanaton belül, 12 óra,35 perckor rendben megérkezett. 3,65 kg, 51cm volt. Azonnal felsírt, azonnal elvitték, percekkel később, világoskék lepedőbe burkolva hozták vissza. Soha nem felejtem el hatalmas szemeit, hosszú, fekete, sűrű haját, kreol bőrét! És én csak néztem, bámultam, a nővér szavaira riadtam fel: - Jaj anyuka! Hát nem tetszik? Olyan ijedten nézi. Pedig már rég láttunk ilyen gyönyörű babát!
- Jaj, dehogy, tetszik, csak hát…hogy lett ilyen fekete?
A nővér mosolygott, aztán elviharzott a bugyorral. Én ott maradtam a gondolataimmal, fájdalmaimmal. Jellemző a tapasztalatlanságomra, hogy a szülésutáni összevarrásról én semmit sem hallottam eddig. Nyűgös voltam már, nehezen viseltem, a fonal is elfogyott, az orvos viszont nagyon türelmes. Közben sorba állítottam a családtagjaimat, ott nincs fekete egy sem, itt mindenki szőke, a férjem is szőkésbarna. És csak járt az agyam ezerrel, hogy lett ez a gyerek ilyen fekete? A terhesség alatt annyiszor elképzeltem, mindig két év körüli, göndör, szőke hajú kislányt láttam. Igazat látta szegény ápolónő, teljes csalódás voltam. Végül eljutottam az apósomig, igen, ő volt ennyire kreol és fekete, igazi ősmagyar, mongol típusú, alacsony ember, de valahogy eszembe nem jutott, hogy rá is hasonlíthat egy unoka.
Pár nappal később, már a szobában, egy cigányasszony mellett feküdtem. Akkoriban még úgy hozták a babákat szoptatásra, hosszú szekéren, bepólyálva, gúlába felrakva. Ilyenkor is gyorsan kellett dolgozni a nővéreknek. Így történhetett, hogy az egyik alkalommal nem nézték meg a karszalagot, csak oda dobták az ölembe a szomszédasszony gyerekét, a kis cigánybébit, aki szöszke volt. Ijedten néztem, majd sejtéseim támadtak, ránéztem a szomszédra. Hát még most is csak mosolyogni tudok azon, mikor megláttam a nő elképedt arcát, milyen ijedten nézte ő meg az én leánykámat.
Talán egy hétig voltunk a kórházban, addig naponta csupán néhány órácskát láthattam a picit. „Pihenjen az anyuka, otthon lesz dolga bőven”- mondták akkoriban. A hozzátartozók még egy pillantást sem vethettek a kis jövevényre, nekik csak a tv jutott, az is csak pár percre, hisz sokan voltak, néhány pillanat és jött már a következő baba. Emlékszem, apósom és a férjem jött értünk, autóval, rettenetes hideg volt, nagy pokrócba csomagoltuk a lánykámat. Otthon már kicsit zsibogósabb élet várt minket, az én picim elég nehezen szokta, vagy 48 órát bömbikélt. Hatalmas fejtörést okozott az is, hogy amit a kórházban kaptunk, használati utasítást is a babához, ezen az állt, hogy orosz teával kell itatni. Összedugtuk fejünket, öreg, fiatal tapasztalt, de bizony nem tudtuk akkor, hogy mi az, az orosz tea. Végül, após emlékezett, hogy ő bizony volt kint a nagy Szovjetunióban, hozott onnan teát, az biztos jó lesz, elautózott haza, elhozta, a sima fekete teát, hogy ezzel itathassuk a kis újdonsült családtagot.
A kezdeti kis döccenők ellenére az idők folyamán egészségben, békességben, szépen megnőtt azóta.

Tabula rasa...

2008-01-03T19:32:00.000+01:00

Ma kitörlök a naplómból két napot:
a tegnapot és a holnapot.

A tegnapból tanultam.

A holnap pedig a következménye lesz annak,

amit ma teszek.

Ma azzal a meggyőződéssel nézek szembe az élettel,

hogy ez a nap soha többé nem fog visszatérni.

A ma az utolsó lehetőség arra,

hogy intenzíven éljek;

hiszen senki sem tud biztosítani arról,

hogy látni fogom a holnapi napfelkeltét.

Ma elég bátor leszek ahhoz,

hogy ne szalasszak el több alkalmat;

csak egyetlen lehetőségem van érvényesülni.

Ma beruházok a legértékesebb erőforrásomból:

az időmből,

a legbizonytalanabb munkámba:az életembe.

Ma minden percet szenvedéllyel töltök,

hogy a mát egy különleges,

egy páratlan nappá tegyem az életemben.

Ma szembeszállok minden akadállyal,

amely az utamba áll,bízva benne,

hogy sikert aratok.

Ma ellenállok a pesszimizmusnak

és meghódítom a világot

egy mosollyal,

és pozitív hozzáállással,

mindig a legjobbat várom.

Ma minden megszokott feladatomat

fennkölt önkifejezésként végzem el.

Ma úgy töltöm az időt,

hogy boldog legyek és otthagyjam a lábnyomomat;

és a jelenlétemet mások szívében.

Ma meghívlak Téged,

hogy kezdjünk egy új korszakot,

ahol álmodhatjuk, hogy minden,

amibe belefogunk lehetséges és mi meg is valósítjuk.

Örömmel és méltósággal.

Boldog napot és még jobb holnapot kívánok!"

Újév,új kezdet

2008-01-02T20:02:00.000+01:00

Szilveszter éjfélén ünnepéjesen megittuk a pezsgőnket, meghallgattuk a himnuszt, majd a jókívánságok elmondása után elindultunk, pár kilométeres biciklitúránkra. Gyönyörű, frissen szállingózó hó, jelzés a természettől, újév.
Számszakilag átléptünk 2008-ba, a tízesbe, az egyesbe. Az egyes a napot jelenti, Ő a legfőbb a kezdet, mindennek a kezdete.
2008 a mozgás és a tisztaság, az újrakezdés jegyében indult,
(mens sana in corpore sano, tabula rasa)
Szeretném, ha így folytatódna, az egész évre kihatna.

Új év és új élet,

Fényt hoz most a léleknek!

Egységben és békében,

Egyesülve szívünkben!

Ezt kívánjuk mi Néked,

Hogy így éljed életed!